A tea és a kávé nem úgy működik, ahogy azt a legtöbben gondolják
Ha valaki ivott már társaságban kávét, akkor biztos hallott már olyan kijelentéseket, amelyek gyakorlatilag mind ugyanazt jelentik: minél erősebb az ital íze, annál több koffein van benne. Ezt a teánál elméletben úgy lehet elérni, hogy tovább áztatjuk, a kávénál pedig úgy, hogy minél sötétebbre pörköljük a kávébabot. A helyzet az, hogy ez nem ilyen egyszerű, és a legtöbb esetben nem is igaz.
Kezdjük a teával. A közhiedelem szerint minél tovább áztatunk egy adag (koffeint tartalmazó, például fekete vagy zöld) teát, annál erősebb lesz az ital. Most tekintsünk el attól, hogy típustól függően a teának rengeteg elkészítési módja van, nem mindegy, hogy leveles vagy filteres, hogy citromlével vagy tejjel, cukorral, mézzel vagy édesítés nélkül isszuk. Aki szereti a teát, az pontosan tudja, hogy csak egy jó elkészítési mód létezik: ahogyan ő issza.
Bárhogy is legyen, a közhiedelemnek pont a fordítottja igaz: minél kevesebb ideig áll a vízben, annál erősebb lesz a tea. Ez azért van, mert a tealevélből a hő hatására a koffein szabadul fel elsőként. Ahogy a levelek tovább áznak, előjönnek a tearubiginek, és rákapcsolódnak a koffeinmolekulára. Ezek után a szervezetünkben a koffein már nem tud rácuppanni a receptorainkra, ezért nem is pörget úgy fel. Cserébe sokkal ízesebb főzet lesz a végtermék.
A teára amúgy sem lehet a kávéhoz hasonló energiaitalként gondolni. A benne lévő koffeint sokkal lassabban dolgozza fel a szervezetünk, így nem egy nagy löketet ad – ám cserébe a teában található vegyületek miatt nem kell tartani a kávézás utáni feszültségtől.
A feketeleves
A kávéval is hasonló a helyzet, bár itt nem feltétlenül a készítőn múlik, hogy milyen erős lesz az ital. Természetesen ebben az esetben is igaz, hogy kávéféle és kávéféle között is van különbség, van, amelyik magasabb koffeintartalmú. Ettől függetlenül a kávénál is áll, hogy csak azért, mert erősebb az íze, nem feltétlenül fog jobban felébreszteni.
A kávébab az ízét leginkább a pörköléskor kapja. Minél tovább kezelik, annál több minden kijön a babból, például az édessége és a kávé természetes íze. Ezért sokkal kesernyésebb a nagyon sötét babból készült kávé. A sötét és a világos pörkölésű kávék között viszont gyakorlatilag nincs különbség a koffeintartalomban. Itt azonban nem olyan egyértelmű a helyzet, mint a teánál, ugyanis a babok pörköléskor tágulnak, és egyben könnyebbé is válnak.
Tehát egy zsák sötét pörkölésű kávé súlyarányosan több koffeint tartalmaz, mint egy zsák világos őrölésű, de mennyiségre kevesebb koffein van benne, mint a világosban. Mivel a sötét babszemek nagyobbak, egy mérőkanálba kevesebb darab fér, mint a világos babból. Így gyengébb lesz a lefőzött kávé, mint a világosból készült. Ha azonban súlyban mérjük, akkor több sötét szemre van szükségünk, mint világosra, tehát a kávé erősebb lesz, mint ha a kisebb, tömörebb világos babokat használtuk volna.
Ezenkívül persze figyelembe kell venni, hogy milyen típusú teát vagy kávét használunk, de érdemes tudni: csak azért, mert egy kortytól a fogunk is ökölbe szorul, nem feltétlenül leszünk éberebbek. A legfontosabb pedig az, hogy mindenki azt és úgy igyon, amit és ahogy jólesik!