A Mitanni birodalom elfeledett királysága - Érdekes.info

A Mitanni birodalom elfeledett királysága

Egy vízgyűjtő medence mélyén rejlő, több ezer éves palotát fedett fel a szárazság

Egy vízgyűjtő medence mélyén fekvő, 3400 éves palotát fedett fel a hosszan tartó szárazság az autonóm észak-iraki Kurdisztán térségében, Kemune régészeti lelőhelyen. A Tübingeni Egyetem beszámolója szerint a legkevesebb 2000 négyzetméteres épület az ókori mezopotámiai államalakulat, Mitanni birodalom része volt, amely az i.e. 15-14. században virágzott Mezopotámia és Szíria északi részének nagy területein.

Mitanni birodalom régészeti feltárás
A Mitanni Birodalom nagyjából a mai Kurdisztán területén létezett

A Mittani Birodalom a legkevésbé kutatott ősi közel-keleti civilizáció, ezért az új leleteknek, ismereteknek nagy régészeti jelentőségük van. Az eredetileg már 2010-ben észlelt, de csak tavaly ősszel hozzáférhetővé váló palota tanulmányozására mindössze három hetük volt a német és kurd régészeknek, mielőtt a moszuli víztározó szintje emelkedni kezdett.

Olyan gyorsan ástunk, amilyen gyorsan csak tudtunk

– idézte fel Ivana Puljiz, az egyetem archeológusa, hozzátéve, hogy az épület most ismét teljesen a víz alatt van.
Az ásatás helyszíne
Az ásatás helyszíne / Kép: University of Tübingen

A palota agyagtéglából épített falai nagyjából két méter magasak. A komplexum belsejében piros és kék színekben pompázó ritka falfestményeket, valamint tíz ékírásos feliratot is találtak a régészek, akik az írások egyike alapján arra követeztetnek, hogy a palota Zakhiku ókori városának része lehetett.

A falfestmények valószínűleg jellemzőek voltak az ősi közel-keleti palotákra az i.e. 2. évezredben, de csak ritkán kerülnek elő épen maradt freskók, ezért a kemunei falfreskók régészeti szenzációnak számítanak.

Régészeti feltárás területe
Régészeti feltárás területe
Mitanni birodalom régészeti feltárás
Kép: University of Tübingen

Ősidőkben a palota megemelt teraszon magasodhatott a völgy fölé, mindössze 20 méterre a Tigris folyó akkori keleti partjától. A Mittani-korszakban agyagtéglából emelt monumentális teraszfallal szilárdíthatták meg a lejtős talajt a palota nyugati oldala mentén. A palotához észak felől egy nagyobb város csatlakozhatott.

A lelet az egyik legjelentősebb régészeti felfedezés a térségben az elmúlt évtizedekben. A térséget az 1980-as évek közepén, a moszuli duzzasztógát megépülte után árasztotta el a víz.

Forrás: Érdekes világ
  • Facebook
  • Twitter
  • Pinterest

Kapcsolódó érdekes: