A Föld legmagányosabb fája jelezheti egy új kor kezdetét - Érdekes.info

A Föld legmagányosabb fája jelezheti egy új kor kezdetét

A Föld legmagányosabbnak nevezett fája, a dél-tengeri Campbell-sziget lucfenyője világosan őrzi évgyűrűiben az ötvenes és hatvanas évek atomkísérleteinek radioaktív nyomait, ezzel jelezheti az antropocén kor kezdetét.

Üdözöljük a Campbell-szigeten
Üdözöljük a Campbell-szigeten! / Kép: Flickr

Az antropocén elnevezésű, javasolt új földtörténeti kort onnan számítanák, amikor az emberi tevékenység hatása a Föld élővilágára hirtelen intenzívvé és globálissá válik. A kor a második világháború legvégén, az atombomba harcászati bevetésével indult, és jól jellemzi például a műanyaggyártás robbanásszerű növekedése.

Campbell-sziget
Campbell-sziget / Kép: Otago Daily Times

A tudósok azt keresik, mi lehetne az a mérföldkő, amely az új korszak kezdetét jelzi. Chris Turney, az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem tudósa és kollégái szerint a Campbell-szigeti magányos szitka luc (Picea sitchensis) nevű fenyőféle évgyűrűinek kémiája kitűnően mutatja a korszakváltást.

Komoly jelöltünk ez a fa a korszakkezdő szerepre. Olyasvalaminek kell lennie, amely a globális hatást érzékelteti. Az északi félteke élővilágában található lenyomatok az emberi tevékenység minden fontosabb állomását jelzik. Ez a fenyőfa viszont azt szimbolizálja, milyen messzire hat az emberi tevékenység, hogy még ez a minden településtől távol eső fenyő is viseli a nyomát

– nyilatkozta Turney a BBC-nek.
A világ legmagányosabb fája
A világ legmagányosabb fája

A szitka luc nem is honos a Campbell-szigeten, amely Új-Zéland déli csücskétől mintegy 600 kilométerre helyezkedik el. A fenyő természetes élőhelye északabbra van, ezt a példányt 1905 körül ültették el, talán egy nagyobb ültetvényt akartak kialakítani. Legközelebbi fajtársa 200 kilométerre északnyugatra, az Auckland-szigeteken áll. A teljesen magányosan álló fenyőfát ezért is nevezték el a világ legmagányosabb fájának.

Turney és kollégái mintát vettek a széles, világosan elkülönülő évgyűrűkből álló törzsből és megvizsgálták a gyűrűk kémiai jellemzőit. A radiokarbon, vagyis a C14 izotóp mennyisége hirtelen megnövekszik az 1965-ös év második felét képviselő évgyűrűben, ami a hidegháborús atomkísérletek kétségtelen jele, ugyanis a nukleáris tesztek megkétszerezték a légköri radiokarbon mennyiségét. A radiokarbont a fa szén-dioxidként, fotoszintézissel építette a szervezetébe.

Campbell-sziget

Mark Maslin, a Scientific Reports című tudományos lapban ismertetett kutatás brit résztvevője elmondta, hogy az évgyűrű későbbi, mint a légköri nukleáris kísérletek 1963-as tilalma, ám jól mutatja, hogy a korábbi robbantások maradványai az egész bolygót szennyezték és még a bioszférába is beépültek.

Ha az antropocén kezdő eseménye az úgynevezett nagy akceleráció, akkor ez a fa hordozza a tökéletes lenyomatot. Még izgalmasabb, hogy ezt a szitka lucot is az ember ültette oda, ahol magától nem nőtt volna, ettől lett olyan erőteljes emléke annak, amit a Földdel tettünk

– monta Maslin.
Forrás: Érdekes világ
  • Facebook
  • Twitter
  • Pinterest

Ezek is érdekesek: