Rituális szertartásokhoz használhatták az ősi kőmaszkokat
Igazi ritkaságnak számító leletet, egy kilencezer éves kőmaszkot talált Ciszjordánia déli részén, Hebronnál az izraeli régészeti hatóság (IAA). A szakértők szerint a kőszerszámokkal gondosan kidolgozott, emberi arcot mintázó maszkot kultikus szertartáshoz használhatták az újkőkorszakban élő emberek.
A kőálarc széleibe négy lyukat véstek, valószínűleg azért, hogy ezeknek a segítségével rögzítsék az ember fejére. A mészkőből készült szimmetrikus arcot különös gonddal formázták meg, szemet, orrot mintáztak, sőt fogakat is véstek rá.
![Hebronnál megtalált ősi kőmaszk](https://erdekes.info/media/misztikum/ritualis-szertartasokhoz-hasznalhattak-az-osi-komaszkokat/01.jpg)
A kőmaszkokat a mezőgazdasági forradalom idejéhez kötik, amely a vadászattól és a gyűjtögetéstől az ősi mezőgazdasághoz, az állattenyésztéshez és a növénytermesztéshez vezetett el. Ehhez az átmenethez a társadalmi struktúra változása és a rituális-vallásos szertartások erőteljes növekedése társult.
![Rituális kőmaszk](https://erdekes.info/media/misztikum/ritualis-szertartasokhoz-hasznalhattak-az-osi-komaszkokat/02.jpg)
Ennek az időszaknak a kultikus leletei közé tartoznak többek között az ember formájú szobrok, a vésett-mintázott koponyák és faragott kőmaszkok is. Ekkoriban az ősök kultuszát gyakorolták, és a házak padlózata alá temették az elődök koponyáját. Az emberi arcot mintázó kőmaszkot is rituális szertartásnál használhatták.
![Nahal Hemar barlangban megtalált 9000 éves kőmaszk](https://erdekes.info/media/misztikum/ritualis-szertartasokhoz-hasznalhattak-az-osi-komaszkokat/03.jpg)
Az IAA hangsúlyozta, hogy eddig tizenöt hasonló maszk került elő az egész világon, de csupán kettőnek ismerik pontosan eredeti helyét, ahol megtalálták őket. A többit ráadásul magángyűjteményekben őrzik, ami erősen megnehezíti a tudósok hozzáférését, kutatásukat.
Az Izraelben most bemutatott kőmaszk jelentősége főként a lelőhely pontos ismeretében, a régészeti környezet tanulmányozásának lehetőségében rejlik. Az IAA műkincsrablás elleni egységének információja vezetett el az eredetileg a hebroni-hegyekben fellelt ritka tárgy megszerzéséhez, a leletet a régészek a neolitikum második szakaszára, kilencezer évvel ezelőttire datálták.