Különleges szobrokra bukkantak Dél-Amerika legnagyobb prekolumbián romvárosában
Csaknem 800 éves, fából készült szobrokat tártak fel régészek Dél-Amerika legnagyobb prekolumbián romvárosában, Peru északi részén – közölte a perui kulturális miniszter. A húsz figurális szobrot, amelyek közül egy kivételével mindegyik remek állapotban maradt fenn, szeptemberben fedezték fel a kutatók Csan Csan, az egykori Csimu Birodalom fővárosának romjainál.
A hetven centiméter magas szobrokat a Nagy Csimu palota egyik szertartásterméhez vezető folyosó falába vájt hasadékokban tárták fel a kutatók. A domborművekkel díszített folyosót, amelyet teljesen betemetett a föld, még júniusban fedezték fel. Az ásatást vezető szerint a fekete színű ősi szobrok mindegyikén bézs színű agyagmaszk van, a hátukon pedig egy kör alakú tárgyat, feltehetőleg pajzsot viselnek. A szakember szerint ezek lehetnek a Csan Csanban eddig feltárt legrégebbi szobrok.
A munkálatokban részt vevő egyik régész, Henry Gayoso szerint a folyosót négyzetek díszítik, akár egy sakktáblát, valamint a mai Peru északi partvidékén élő prehispán kultúrákban közös mitikus szimbólum is megtalálható benne.
A csimu kultúra 900 és 1450 között virágzott a mai Peru északi partvidékén. Az egykori Csimu Birodalom fővárosa, Csan Csan – amelynek neve azt jelenti, ragyogó Nap – Trujillo mellett található. A hajdanán csaknem 20 négyzetkilométer kiterjedésű várost 30 ezren lakhatták.
A városban számos egyéb épület mellett 10 nagy, fallal körülvett, égetetlen téglából emelt épületegyüttes, úgynevezett ciudadela állt. Ezeket a fellegvárakat az egymást követő uralkodók székhelyének tartják. Minden ciudadela királyi temetkezőhelyet, elit lakónegyedet, raktározási és újraelosztási célokat szolgáló épületeket, kerteket, valamint nagyméretű ciszternákat foglalt magában. A várost 1470-ben az inkák foglalták el, de az 1532-ben bekövetkező spanyol hódításig helyi közigazgatási központ maradt.
Az eredeti komplexumból mára mindössze 14 négyzetkilométernyi terület maradt fenn, és erre is komoly fenyegetést jelentenek a környezeti behatások, a fosztogatás és a városok terjeszkedése. Az 1986 óta a világörökségi helyszínek közé tartozó Csan Csant turisták ezrei keresik fel minden évben. A területen csaknem 500 ember, köztük 50 régész dolgozik a lelőhely és kincseinek megóvásán.