Sztratoszférikus felhők inspirálhatták Edvard Munch Sikoly című festményét - Érdekes.info

Sztratoszférikus felhők inspirálhatták Edvard Munch Sikoly című festményét

Kutatók szerint a sztratoszférikus felhők északi szélességi köröknél látható ritka formája, a poláris felhők inspirálhatták Edvard MunchSikoly című híres festményét és az azon látható színes légörvényeket. Három norvég meteorológus szerint nem az indonéziai Krakatau vulkán 1883-as kitörése ihlette a művészt a tűzfényben pompázó ég megfestésekor.

Edvard Munch – Sikoly
Edvard Munch – Sikoly (1893)

A norvég festő (1863-1944) egykoron azt mesélte, hogy éppen sétált, amikor naplementekor az ég hirtelen vérvörös lett. “Lángoló felhőkről” beszélt, amelyek láttán “reszketett a félelemtől”.

A kutatók szerint a vulkánnal kapcsolatos korábbi elmélet, amit 2004-ben amerikai csillagászok dolgoztak ki, nem állja meg a helyét, ugyanis egy ilyen látvány többször is megismétlődött volna az 1883-as hatalmas kitörés során. Munch szerint azonban ez a látvány egyszeri élmény volt.

Anak Krakatau
Anak Krakatau / Kép: NBC News

A tudósok szerint a Krakatau részecskéi inkább sűrű ködöt okoztak volna, mintsem az ég Munch által megfestett hullámzását. Nagyon valószínű, hogy a Munch által megélt élmény és a híres Sikoly című festmény mögött poláris sztratoszférikus felhők álltak. A rendkívül hasonló éjszakai világító felhőkről már írtunk, melyek a mezoszérában fordulhatnak elő.

A Föld légkörének legalsó rétege, a troposzféra – ahol a legtöbb időjárási jelenség képződik – felett a földfelszíntől 20-30 kilométernyire télen kialakuló poláris sztratoszférikus felhők igen ritkán láthatók.

Poláris felhők
Poláris felhők

Helene Muri, az oslói egyetem tanára szerint szokatlan körülmények kellenek a kialakulásukhoz.

Nagyon hideg, mínusz 80-85 Celsius-fok kell hozzá, míg a sztratoszférában az átlagos hőmérséklet -60 Celsius-fok. Nedvesség is kell hozzá. Ilyenkor apró jégkristályok képződnek, amelyek tükröződnek a lenyugvó nap sugaraiban

– fejtette ki.

Az intenzív színek hullámokat formáznak, ezek alkonyat után egy bizonyos időpontban láthatók, míg az alacsonyabban, a troposzférában lévő felhők szürkület előtt láthatók.

Poláris felhők
Kép: CGTN
Színpompás felhők Finnország felett
Színpompás felhők Finnország felett / Kép: Imgur

Az ilyen típusú felhőket először az 1870-es években írták le, addig nem is nagyon ismerték a jelenséget. Ezek a különleges gyöngyházfényű felhők rendkívül szépek, azonban a környezetre nincsenek jó hatással, ugyanis a szakértők szerint károsítják az ózonréteget.

Poláris felhők
Kép: International Cloud Atlas
Forrás: Érdekes világ
  • Facebook
  • Twitter
  • Pinterest

Még több érdekes: