Sztratoszférikus felhők inspirálhatták Edvard Munch Sikoly című festményét
Kutatók szerint a sztratoszférikus felhők északi szélességi köröknél látható ritka formája, a poláris felhők inspirálhatták Edvard Munch – Sikoly című híres festményét és az azon látható színes légörvényeket. Három norvég meteorológus szerint nem az indonéziai Krakatau vulkán 1883-as kitörése ihlette a művészt a tűzfényben pompázó ég megfestésekor.
A norvég festő (1863-1944) egykoron azt mesélte, hogy éppen sétált, amikor naplementekor az ég hirtelen vérvörös lett. “Lángoló felhőkről” beszélt, amelyek láttán “reszketett a félelemtől”.
A kutatók szerint a vulkánnal kapcsolatos korábbi elmélet, amit 2004-ben amerikai csillagászok dolgoztak ki, nem állja meg a helyét, ugyanis egy ilyen látvány többször is megismétlődött volna az 1883-as hatalmas kitörés során. Munch szerint azonban ez a látvány egyszeri élmény volt.
A tudósok szerint a Krakatau részecskéi inkább sűrű ködöt okoztak volna, mintsem az ég Munch által megfestett hullámzását. Nagyon valószínű, hogy a Munch által megélt élmény és a híres Sikoly című festmény mögött poláris sztratoszférikus felhők álltak. A rendkívül hasonló éjszakai világító felhőkről már írtunk, melyek a mezoszérában fordulhatnak elő.
A Föld légkörének legalsó rétege, a troposzféra – ahol a legtöbb időjárási jelenség képződik – felett a földfelszíntől 20-30 kilométernyire télen kialakuló poláris sztratoszférikus felhők igen ritkán láthatók.
Helene Muri, az oslói egyetem tanára szerint szokatlan körülmények kellenek a kialakulásukhoz.
Nagyon hideg, mínusz 80-85 Celsius-fok kell hozzá, míg a sztratoszférában az átlagos hőmérséklet -60 Celsius-fok. Nedvesség is kell hozzá. Ilyenkor apró jégkristályok képződnek, amelyek tükröződnek a lenyugvó nap sugaraiban
– fejtette ki.
Az intenzív színek hullámokat formáznak, ezek alkonyat után egy bizonyos időpontban láthatók, míg az alacsonyabban, a troposzférában lévő felhők szürkület előtt láthatók.
Az ilyen típusú felhőket először az 1870-es években írták le, addig nem is nagyon ismerték a jelenséget. Ezek a különleges gyöngyházfényű felhők rendkívül szépek, azonban a környezetre nincsenek jó hatással, ugyanis a szakértők szerint károsítják az ózonréteget.
