12 ezer fontért kelt el egy 90 éves penészminta

Majdnem 12 ezer fontért kelt el a kiszáradt, majdnem 90 éves penészminta, amelyből Sir Alexander Fleming kivonta a penicillint. A licit győztesének nevét nem hozta nyilvánosságra a Bonham’s aukciósház, amely 11 875 fontért értékesítette a mintát egy londoni árverésén.

A penészt Fleming unokahúga őrizte egy kerek üvegcsében, melyre a tudós írta rá: “A penész, melyből a penicillin származik”. A felirat azonban valószínűleg túloz, a skót születésű orvos több tucat hasonló emléket készíthetett az eredeti gombatenyészetből.

Ezekből a mintákból, mint afféle szent ereklyéből előkelőségeknek és a tudományos világ tekintélyeinek küldött, kapott a penészből XII. Piusz pápa, Winston Churchill és Marlene Dietrich, sőt volt, akinek többet is küldött, például II. Erzsébet férjének, Fülöp hercegnek

– mondta Matthew Haley, a Bonham’s könyv- és kéziratszakértője.

Mielőtt Fleming 1928-ban felfedezte a penicillint, a tüdőgyulladás és más bakteriális fertőzések szinte halálos ítéletet jelentettek.

Csodagyógyszernek hívták, amikor elkezdték használni, új korszak kezdődött vele az orvostudományban, az életmentés ideje

– magyarázta Kevin Brown, az Alexander Fleming labormúzeum levéltárosa.

A felfedezés valamennyire a véletlenen is múlt. Az orvos otthonról a laborba visszatérve azt vette észre, hogy a Petri-csészéjének baktériumtenyészete egy területen nem szaporodott, ott, ahol kékeszöld penész szennyezte az edényt. Később tiszta tenyészetet hozott létre a penészből, hogy bizonyítsa, a Penicillium notatum elpusztítja a baktériumokat. Az Oxfordi Egyetem tudósai továbbfejlesztették a penicillint, 1945-ben Fleminggel megosztva Ernst Boris Chain és Howard Walter Florey is Nobel-díjat kaptak az életmentő felfedezésért.

Kísérletei során a tudós felfedezte, hogy a megismert gombafajta az úgynevezett Gram-pozitív baktériumokat pusztítja el, ezáltal olyan betegségek gyógyítását teszi lehetővé, mint a tüdőgyulladás, vagy a hírhedt szifilisz. A kutatások arra is rávezették Fleminget, hogy kevés penicillin alkalmazása ellenállóvá teheti a sejteket, mely felismerésével gyakorlatilag meghatározta az antibiotikumos kezelések alapszabályát. A skót tudós ugyanakkor sikertelenül próbálta meg izolálni a penicillin hatóanyagát, ezért többéves küzdelmet követően, a harmincas években felhagyott a gombafajta kutatásával.