Egy elsüllyedt sziget és a balatoni Nazca-vonalak

Mértani vonalak, egy 50 méteres kőasztal és egy elsüllyedt sziget a tó mértani közepén. Egy térképész különös elmélete, amit később az akadémia nem ismert el, és azóta sem sikerült senkinek se cáfolnia, se más jelentésre rájönnie a vonalakkal kapcsolatban.

1983 januárjában egy igen érdekes elképzelés látott napvilágot, mely szerint egy szabályos mértani vonalakból álló hálózat rajzolódik ki a Balaton környékének térképén. Ami még érdekesebbé tette a dolgot, hogy az épületek által kijelölt vonalak metszéspontja nem a szárazföldön, hanem tóban, pontosabban annak mértani közepén, Tihanytól nyugtra található. Az elmélet kiagyalója szerint ez pedig nem jelenthet mást, mint egy ma már víz alatt rejtőző mesterséges sziget létezésének bizonyítékát. Ráadásul ezt egy olyan térképész állította, aki akkoriban éppen világhírűnek számított egy másik meglátása következtében.

Zelkó Zoltán ugyanis nem sokkal korábban tért haza Peruból, ahol a világhíres Nazca-vonalak rejtélyének egy új megoldásával állt elő. Az ottani újságok akkoriban rengeteget cikkeztek a férfiról, aki – a róla készült film, és az általa írt könyv segítségével – az egész világon ismert lett. Hazaérkezése után pedig a vonalak esetében igazoltnak tűnő elméletét a Balatonon is megvizsgálta. Valójában meg sem lepődött, amikor a magyar tengernél is felfedezte a rendszert, amit a perui kősivatag is rejt.

Római kori kommunikációs rendszer

Igaz ugyan, hogy a hasonlóságokat – az akkor pályája csúcsán lévő Erich von Dänikennnel ellentétben – ő nem próbálta földönkívüliekkel magyarázni. Szerinte azok csak a gyakorlati megfontolások alapján létrejött legésszerűbb megoldásnak köszönhetőek. Hogy megértsük miről is beszélt, ahhoz a római időkig kell visszautazni. Ők ugyanis egy meglehetősen fejlett módszert dolgoztak ki a fontos üzenetek gyors és hatékony továbbítására. Az általuk emelt templomok tornyait ugyanis úgy építették, meg, hogy még rossz időjárás mellett is láthatóak legyenek egymásból és így a fontos továbbítani való így meglepően kevés idő alatt futhatott végig az épületek által kijelölt vonal mellett, akár több száz kilométerre is. Meglepő, hogy I. István, a kereszténység bevezetésekor éppen a régi római templomok helyére vagy azok alapjaira emeltette szentélyeit. Arról sajnos nem maradt fent adat, hogy ő mennyire használta kommunikációs célokra ezek elhelyezkedését.

Zelkó elméletének igazolására egy vonalat húzott a térképen – többek között – Badacsony és Veszprém között. Meglepő módon ezen a vonalon pedig mint gyöngyök egy láncon, úgy sorakoznak a templomok: Kékkút, Köveskál, Monoszló, Balatoncsicsó, az árokfői templomrom, Szentjakabfa, Óbudavár, Mencshely, Barnag, Tótvázsony. Ráadásul nem is csak egyetlen ilyen vonal létezik, hanem több, szinte a szélrózsa minden irányába.

Szerinte nem lehet véletlen, hogy ezek a templomok és romok egy olyan vonalon találhatók, amik egymást nyílegyenesen kötik össze. Ahol pedig a templomokat geometriai alakzatokba rendező metszésvonalak találkoznak, az a vízfelszínen lenne, ahol a kutató az elsüllyedt szigetet sejtette. Ami még érdekesebbé teszi a dolgot, hogy a feltételezett földdarab helye egybeesik a Balaton geometriai középpontjával.

Egy elsüllyedt sziget a Balaton közepén?

A térképésznek a Balaton környékével kapcsolatban is volt egy izgalmas elmélete. Szerinte ugyanis a Balaton közepén, nagyjából 5-8 méterrel a vízfelszín alatt egy valamikor létező, de elsüllyedt sziget hever.

Ez az elmélet meglehetősen logikusnak hangzott. Meglátása szerint a tó két partja egyszerűen túlságosan távol van ahhoz, hogy minden körülmény között biztosan közvetíthessék közöttük az üzeneteket. Szükség volt egy köztes állomásra a magyar tenger közepén. Zelkó úgy gondolta, hogy a sérülékeny és megbízhatatlan hajós megoldás helyett a gyakorlatias és kiváló építészek hírében álló Rómaiak inkább egy mesterséges sziget megalkotására szavazhattak. A térképész véleménye szerint a sziget még mindig létezik 5-8 méterrel a víz alatt, melyet a könnyűbúvárok beszámolóival és az akkoriban készült első űrfelvételeken látható elszíneződésekkel támasztott alá. Ami azonban talán még elgondolkodtatóbb, hogy a Balatonnak erről a pontjáról látható a szabad szemmel a legtöbb templomtorony.

Ráadásul Zelkó nem csak a Balaton partján vizsgálódott, hanem attól távolabb is. Így bukkant Révfülöp környékén Szentbékkálla kő-tengerére. Vagyis egészen pontosan ezen belül a Kőasztalnak nevezett fordított piramis alakú építményre.

A térképész elmélete

Ez a, lapjánál 50 méter átmérőjű, több lapból álló alakzat ugyanis jól láthatóan emberi kéz munkája, és mesterséges ágai éppen a fő égtájak felé mutatnak(!) Zelkó úgy találta, hogy az általa felvázolt rendszerben tökéletes helyen található kőasztal fix pontként szolgált a hálózat fenntartásában. Egy esetlegesen megsemmisült templom helyének újra kijelöléséhez használták.

Zelkó Zoltán szigetelmélete akkor startolt, amikor vizsgálódásai során felfedezte a Balaton-felvidéken épült templomok építési rendszerében a szabályosságot. E templomok jó része a középkorban a római birodalomból fennmaradt romokra, illetve köveik felhasználásával e romok közelében épültek. A római torony- és templomépítkezésről viszont megállapítható, hogy egy rendkívül fejlett hírközlési, jelkommunikációs rendszer elemeiként is ellátták feladatukat. Nos, elképzelhető, hogy középkori templomépítészeink szándékosan lemásolták e kommunikációs célokat is szolgáló praktikus építési rendszert, így a templomok a Balaton-felvidéken a középkorban is fontos részei voltak egy hírközlési láncnak.

Hungaricana/Petőfi Népe, 1983.

Zelkó Zoltán elmélete kétségtelenül figyelemreméltó, ugyanakkor bizonyításra soha nem került. Bár tervezték búvárók leküldését a mesterséges sziget feltételezett helyére, erre soha nem került sor. A hazai tudományos világ, ugyanis egyértelműen a térképész ellen foglalt állást. A férfi ezzel olyan támadások kereszttüzébe került, hogy csakhamar hátat fordított a rivaldafénynek. Három évvel az elmélet napvilágot látása után, 1986-ban még megpróbáltak interjút készíteni vele, ám ekkorra – az addig történt dolgok miatt érthető módon – már nem akart erről a témáról bővebben nyilatkozni. A balatoni Nazca-vonalak rejtélye pedig így talán örökre a feledés homályába vész.