Veszélyben volt a világörökség része Kotor, Montenegró festői városa
Az egyre több nyaralóhely és szálloda építése miatt lekerülhet az UNESCO világörökségi listájáról a montenegrói Kotor városa. A település Montenegró leglátogatottabb városa, a turisták miatt pedig egyre több szálláshelyre van szükség. Az óriási mértékű építkezések miatt azonban a történelmi óváros szépsége lassan eltűnik. A Szabad Európa Rádió balkáni irodájának riportja szerint a város egyre inkább urbanizálódik és kulturális látképe romlik. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete időt adott arra, hogy az Adriai-tenger öblében található város visszafordítsa a folyamatot, azaz megtegyen mindent annak érdekében, hogy a festői óváros az eredeti formájában megmaradjon.
A főépítész elmondta, hogy az irányelvek szerint új városrendezési tervet kell létrehozni, és ez egyben a jelenleg folyó építkezések leállítását is jelenti. Értesülések szerint a kormány hat hónapra minden építkezést leállított, illetve ez idő alatt új építési engedélyeket sem adtak ki.
Kotor 1979-ben került fel az UNESCO világörökségi listára, amikor a montenegrói partvidéket jelentős földrengés rázta meg, és az óváros mintegy fele megsemmisült. A város és környéke az 1400-as évek elejétől az 1700-as évek végéig a Velencei Köztársaság uralma alatt állt, a városképet így nagyban meghatározza a velencei barokk építészet, és a középkori városközpont máig őrzi a velencei hangulatot. Kotor később az osztrák császárság, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága alá került.
Mi volt az UNESCO kifogása?
Az UNESCO 2014-ben előbb határozottan megtiltotta a további építkezést a városban, később viszont ezt a határozatot enyhítette, és már csak javasolta, hogy az építkezések kontrollált körülmények között folyjanak a jövőben. Mivel ezeket a javaslatokat Montenegró nem tartotta be, a szervezet tavaly összeállított egy listát, amelyen a Kotor világörökségi listán tartásához szükséges lépések szerepelnek.
A 650 ezres Adria-parti Montenegró gazdaságának jelentős része az idegenforgalmon alapul, 2016-ban a bruttó hazai termék több mint 22 százalékát a turisztikai szektor tette ki. A 293,5 kilométer hosszú tengerparton egymást érik a szállodák, amelyek jelentős része orosz befektetésekből épült. Kotorban is hasonló a helyzet, ám ott ezzel a városképet is rontják az égbe nyúló betonmonstrumok, a helyi kis villák eltörpülnek és eltűnnek mellettük.
A történelmi építmények mellett az UNESCO a természeti adottságok védelmét is elvárja a montenegrói vezetéstől, a Kotori-öböl ugyanis a szárazföldbe legmélyebben benyúló öblök egyike az Adriai-tengeren, fjordszerű alakja szintén látványosságnak számít.
