A mexikói óriáskristályok barlangja - Érdekes.info

A mexikói óriáskristályok barlangja

1910-ben, egy elsősorban ezüstöt, cinket és ólomércet adó mexikói bányában kevésbé értékes, ám sokkal látványosabb tartalmú barlangra bukkant a Penoles bányavállalat feltárás közben. Ez a barlang később a Cueva de Las Espadas, azaz a Kardok barlangja néven vált ismertté – a 80 méteres, folyosószerű barlang telis-tele volt óriási, akár két méter hosszúságú szelenittel, azaz gipszkristállyal. A 120 méteres mélységben található barlangot nem sokkal később megnyitották a felfedezők és a turisták előtt, ez pedig elég gyorsan a kristályok pusztulásához vezetett.

Cueva de Los Cristales, a Kristályok barlangja
Cueva de Los Cristales, a Kristályok barlangja

90 évvel később, 2000-ben két testvér bányász, Juan és Pedro Sanchez feltárás közben egy sokkal grandiózusabb járatra bukkant a föld mélyén: 300 méter mélyen, egy 109 méteres barlangban akár 12 métert és 12 tonnát meghaladó kristályokra bukkantak – ez, igazodva a korábbi felfedezéshez, a Cueva de Los Cristales, a Kristályok barlangja nevet kapta, bár az elnevezésben az óriáskristályok azért találóbb lett volna.

A fiúk a bányában (Cueva de Los Cristales)
A fiúk a bányában – Cueva de Los Cristales / Kép: Buena Vibra

Pokolban született, pokolban él

A kristályok eredete meglehetősen érdekes – az évmilliókkal ezelőtti vulkanikus tevékenységre vezethető vissza, ami alatt anhidrittal, a gipsz vízmentes formájával töltődött fel a hegy. A magma lehűlésével az anhidrit elkezdett oldódni, feldúsítva a barlang vizét, és lehetővé téve óriási kristályok kialakulását. Elviekben a kristályok mérete egyébként nem ismer határokat, kellő idő elteltével tulajdonképpen bármekkorára meg tudnak nőni – a feltárt barlangban 12 méteres a legnagyobb. Egy hasonló kristálybarlangban, illetve azok rendszerében találtak már ősi 50 ezer éves mikroorganizmusokat is a kutatók.

A látogatásuk viszont nem hogy nem egyszerű, hanem igazából lehetetlen. Leginkább azért, mert lezárták a barlangokat, részben a korábbi pusztítások, részben a pokoli körülmények miatt. A Kristályok barlangjában ugyanis 50 Celsius-fok körüli az átlaghőmérséklet, emellé 90 százalékos relatív páratartalom párosul, amitől a levegő 105 fokosnak érezhető. Emiatt a barlangba ritkán lemerészkedő kutatóknak is speciális hűtőruhát kell viselniük, és így is legfeljebb 30-45 percet tölthetnek ott. Enélkül maximum 10 percet lehetne kibírni a barlangban.

Cueva de Los Cristales
Kép: ANFRIX
A Kristályok barlangja
A Kristályok barlangja / Kép: Andres Fernandez/Notimex/AFP

Elképzelhető egyébként, hogy további, akár nagyobb barlangok is lehetnek a mélyben még nagyobb kristályokkal, ám azok feltárásához több kristályt is el kellene távolítani, ezt pedig senki nem lépi meg, jelenleg ugyanis a kristályok megóvása a fő cél.

Ebben kapóra jött, hogy a Penoles 2015 októberében kénytelen volt leállítani a bányászati tevékenységet a barlang közelében, mivel már nem bírták a tempót az oda beömlő vízzel. Csakhogy a bányával együtt a Penoles vízpumpái is leálltak – ezek tartották szárazon a kristálybarlangot is, amit így 2017 óta újra teljesen víz borí , vagyis a gigantikus kristályok még tovább hízhatnak.

2017-ben, még az elárasztás előtt, a tudósok a kristályok apró üregeibe zárt, több tízezer éves folyadékot szabaddá téve, a becslés szerint akár 50 ezer éve szunnyadó mikroorganizmusokra bukkantak, majd ezeket sikerrel életre is keltették. A rendkívül meleg, párás, savas, napfénytől elzárt környezet miatt a tudósok akkor úgy vélték, hogy ilyesmi formában létezhet a Földön kívüli élet.

Forrás: Telex
  • Facebook
  • Twitter
  • Pinterest

Ajánlott olvasnivalók: