Virágtengerbe borult a chilei Atacama-sivatag
Miután heves esők csaptak le Chile északi részére, virágba borult a világ legszárazabb sivatagának tartott Atacama egy kisebb része. A kietlen sivatagban általában hét évente szokott előfordulni, hogy virágok nyílnak, most azonban mindössze két évvel az előző virágzás után ismét színpompás virágszőnyeg borítja a tájat. Az Atacama-sivatag ezen részén az esőzés után 200-nál is több fajta virág bontja ki szirmait, s a különleges látvány mindig turisták ezreit vonzza a vidékre.
A turisztikai ügynökség reményei szerint az elkövetkező hetekben további virágok is nyílnak majd, tovább színezve a tájat, ugyanis a különböző növényfajok eltérő időben virágoznak. A helyiek egyébként “desierto florido”-nak, azaz virágzó sivatagnak hívják ilyenkor az Atacama esővel áztatott részét.
A Chile és Peru területén húzódó Atacama-sivatag az egyik legszárazabb hely a Földön. A nedvességtől az egyik felén az Andok, a másik felén a parti hegység védi. Az átlagos csapadékmennyiség a chilei régió egyes részein 3 mm/év, és volt olyan időszak, amikor 40 évig(!) egyáltalán nem esett eső. Az Atacama 50-szer szárazabb, mint a kaliforniai Halál-völgy. Annyira száraz, hogy a 6800 m-re is felemelkedő hegyek teljesen gleccsermentesek.
A sivatagban viszont sok helyre tengeri köd kerül, amely elég nedvességet biztosít bizonyos növények, így a moszatok, zuzmók és egyes részeken a kaktuszok megélhetéséhez. A chilei Antofagastától délre fekvő részeken azonban a parti hegység megakadályozza a tengeri köd benyomulását. Az Atacama legszárazabb része egyébként a parti hegység és a Domeyko Kordillera között van, s az ottani talaj hasonlít a Mars talajához.
A sivatag magasabban fekvő fennsíkjaira rádióteleszkópok telepítését végezték, mert a rendkívül tiszta éjszakai égboltnak köszönhetően, a Földről kiváló megfigyelési lehetőség nyílik az asztrofizikusoknak a csillagrendszerek és az űr tanulmányozására.
