Védett kaptárkövek Magyarországon
A kaptárkő olyan természetes állapotú, de ember alakította sziklaalakzat, melynek felületén egy vagy több faragott, kultúrtörténeti jelentőségű fülke, esetenként egyéb megmunkálás látható, ezért a táj- és természetvédelem, valamint a kulturális örökségvédelem szempontjából egyaránt értéket képviselnek.
A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. A fülkés sziklák kis csoportja fellelhető a Pilis és a Budai-hegység területén is (különösen a Tétényi-platón), de a leggazdagabb előfordulásuk Eger környékén, a Bükkalján található.
Eredeti rendeltetésük ismeretlen, de megmunkálásuk egyértelműen emberi kéz nyomait viseli.
A zömében riolitos összetételű ártufák és ignimbritek alkotta térszínből a jégkori felszínfejlődés meghatározó tényezői (a folyóvizek mélyítő és oldalazó eróziója, az aprózódás, a mállás, a szél és a csapadék leöblítő hatása, valamint a fagyaprózódás) preparálták ki a Bükkalja különleges kúpjait, sziklavonulatait, melyek felületét később az ember átalakította. A népnyelv a kaptárköveket régen betyárbújónak is nevezte.
